Alapszabály

MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI KAR

ALAPSZABÁLYA

(a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § A szervezet neve: Magyar Közigazgatási Kar (Rövidített megjelölése: MKK).

2. § (1) Az MKK a közigazgatásban foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel, valamint középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek (a továbbiakban: közigazgatási szakember) demokratikus önkormányzattal rendelkező szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szerve.

(2) Az MKK pártoktól független szervezet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat.

3. § (1) Az MKK jogi személy. Nevében aláírásra képviselője jogosult.

(2) Az MKK-t az elnök képviseli. Tartós akadályoztatása esetén a képviselet ellátását – teljes jogkörrel – az általános alelnök, illetőleg a főtitkár gyakorolja. Meghatározott témakörben az elnök a képviselet ellátásával megbízhatja bármelyik alelnököt, vagy a főtitkárt.

(3) Az Elnökség képviseletére annak bármely tagja is felhatalmazható, amelyről az Elnökség határozattal dönt.

(4) A bankszámla felett való rendelkezéshez – minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges – a gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint.

(5) Az MKK és az Elnökség nevében nyilatkozattételre az elnök, az általános alelnök és a főtitkár jogosult. A kialakított munkamegosztásnak megfelelő témakörben az alelnökök is jogosultak nyilatkozni. Az MKK többi szervének nevében annak vezetője, vagy az általa felruházott tag illetve személy tehet nyilatkozatot.

4. § Az MKK működési területe a Magyar Köztársaság. Az MKK székhelye: Budapest, V. ker. Városház u. 5-7.

5. § Az MKK-t a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.

6. § Az MKK alapítási éve: 1990.

7. § Az MKK pecsétje: Kör alakú; a kör középpontja feletti mezőben – a körszelet felső ívétől lefelé haladva – MKK felirat; alatta a hegyével a kör középpontjának bal oldali ívétől kiinduló, a szár végével a kör jobboldali ívét elérő, fekvő tollszár; rajta középen, egy kör alakú pecsét fekszik, baloldalon a kifelé forduló lenyomati rész ábrázolásával, míg a pecsét fogantyúja a kör középpontja alatti körszelet ívében balról jobb felé mutat.

7/A. § (1) Az MKK közhasznú szervezet.

(2) Az MKK közhasznú tevékenységként az alábbi tevékenységeket látja el:

a) tudományos tevékenység, kutatás;

b) oktatás és ismeretterjesztés;

c) kulturális tevékenység;

d) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése;

e) emberi és állampolgári jogok védelme

f) euroatlanti integráció elősegítése.

(3) Az MKK a 27. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

(4) Az MKK a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a 8. §-ban meghatározott célra fordítja. Amennyiben az MKK befektetési tevékenységet végez, a Küldöttgyűlés által elfogadott Befektetési Szabályzatot kell készíteni.

(5) Az MKK közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(6) Az MKK nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

II. fejezet

Az MKK célja

8. § Az MKK célja:

a) a közigazgatási munka szakszerűségének, színvonalának, törvényességének, emberségességének és racionalitásának elősegítése;

b) részvétel a szakma gyakorlásához szükséges hivatalos vizsgák letételének megszervezésében és lebonyolításában;

c) szakértői részvétel a jogalkotás és a jogalkalmazás során felmerült szakmai kérdések eldöntésében;

d) ajánlások megfogalmazása szakértők jegyzékére, szakmai pályázatokat elbíráló bizottságok összetételére, állami vizsgáztatást lebonyolító vizsgabiztosok és bizottsági elnökök stb. személyére;

e) a közigazgatási hivatást gyakorlók munkájának segítése szakmai kiadványokkal, fórumok szervezésével;

f) a közigazgatási tevékenység társadalmi presztízsének, erkölcsi és anyagi elismerésének szervezett előmozdítása, képviselete;

g) a köztisztviselők kamarai szerveződéséről szóló törvény megalkotásának illetve olyan jogalkotásnak a szorgalmazása; amely az MKK-t felruházza a szakmai kamarák esetében szokásos állami jogosítványokkal;

h) a közszolgálat újszerű elrendezése, etikájának kialakítása és védelme, állásfoglalás egyedi etikai ügyekben és elvi etikai kérdésekben;

i) a közigazgatás egységének védelme érdekében közreműködés a központi és a helyi, valamint az állami és önkormányzati érdekek egyeztetésében, összehangolásában;

j) nemzetközi kapcsolatok szervezése, nemzetközi tapasztalatok szerzése.

III. fejezet

Az MKK tevékenysége

9. § Az MKK – céljainak elérése érdekében – önkormányzata által kialakított tevékenységet végez, a többség demokratikus jogainak érvényesítésével, a kisebbségi és az egyéni jogok tiszteletben tartásával.

10. § Tevékenységében:

a) szervezi és ellátja a közigazgatási szakemberek érdekképviseletét; feltárja, érvényesíti, összehangolja és kezeli a szakma gyakorlóinak érdekeit;

b) megismerteti a társadalommal a közszolgálat, a közigazgatási jog jelentőségét;

c) véleményezi a közigazgatási tevékenységgel összefüggő alapvető jogszabályok tervezeteit; javaslatokat tesz új jogszabályokra és jogszabály módosításokra;

d) részt vesz a korszerű közigazgatási szakma elvi feltételeinek; a képzési, továbbképzési, szakképzési rendszer követelményeinek kidolgozásában, és közreműködik működtetésében,

e) segíti a tudományos kutatást; közreműködik a tudományos kutatás eredményeinek hasznosításában, illetőleg önállóan szervezi e kutatási eredmények hasznosítását;

f) figyelemmel kíséri a közigazgatási hivatás eredményes gyakorlásához szükséges feltételek meglétét; szervezési, és más módszerekkel érvényt szerez e feltételek megvalósulásának;

g) elősegíti a jogszabályok szakmai megismertetését a jogalkalmazásban dolgozók számára; szakmai segítséget nyújt hivatásuk legeredményesebb ellátásához; ennek érdekében konferenciákat, szakmai és tudományos vitákat szervez, önállóan gondoz folyóiratokat és egyéb kiadványokat, valamint részt vesz közös szakmai kiadványok megjelentetésében;

h) részt vesz a hivatás gyakorlóinak magas szintű szakmai felkészítésében, továbbképzésük megszervezésében;

i) együttműködik a szakma szabályai szerint a hivatás gyakorlásához szükséges vizsgák lebonyolításában;

j) részt vesz a közszolgálati hivatás etikai normáinak kidolgozásában, állást foglal az etikát sértő magatartással összefüggő panaszok ügyében;

k) személyi javaslatokat tesz szakértőkre; szakmai pályázatokat elbíráló bizottságok tagjaira, valamint állami vizsgáztatást lebonyolító vizsgabiztosokra, bizottsági elnökökre;

l) őrködik a szakmai kompetenciák érvényesülésén;

m) kapcsolatokat keres és tart más országok közigazgatási szerveivel, szakmai köztestületeivel; szakmai utakat szervez;

n) ajánlást tesz állami kitüntetésekre, elismerésekre;

o) kapcsolatot tart és együttműködik az állami, önkormányzati, társadalmi és köztestületi szervekkel;

p) tisztelettel ápolja a szakma nagyjainak emlékét; megőrzi szellemi örökségüket és megtartja az általuk kialakított, mára hagyománnyá vált gyakorlatot;

r) a szakma magasabb szintű gyakorlása előmozdítása érdekében, vagy a tagság érdekét szolgáló egyéb célból részt vehet gazdasági társaság tevékenységében;

s) a magasabb szintű szakmai ismeretek elérése, tudományos kutatás segítése vagy annak eredményei megismertetése érdekében, illetőleg a tagság érdekét szolgáló egyéb hasznos célból alapítványt létesíthet, illetve ilyen jellegű alapítványhoz csatlakozhat;

t) megteremti a klubélet lehetőségét a szakmát gyakorlók számára;

u) igazgatásszervezési, irodatechnikai és számítástechnikai tevékenységet végez; közreműködik a korszerű módszerek elterjesztésében;

v) működtetéséhez, a tevékenységi körébe tartozó feladatai ellátásához való pénzügyi fedezet biztosítása érdekében vállalkozási céllal reklám- és propaganda tevékenységet lát el.

IV. fejezet

A tagsági viszony

11. § (1) Az MKK tagja lehet az a személy, aki:

a) magyar állampolgár;

b) közigazgatási szakember [2.§ (1) bekezdés];

c) nem áll foglalkozástól vagy közügyek gyakorlásától eltiltás jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

d) elfogadja az MKK célkitűzéseit;

e) felvételét kéri és hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez.

(2) A tagfelvételt írásban – az erre szolgáló „Tagfelvételi lap” nyomtatvány kitöltésével – kell kérni, melyben a kérelmezőnek a 11.§ (1) bekezdésében foglaltakról határozott és egyértelmű nyilatkozatot kell tennie. A kérelmet az illetékes Tagozat vezetőjének címezve kell benyújtani.

(3) Egyéni elbírálással olyan személy is felvehető, aki az (1) bekezdés b/ pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, de munkája és személye egyébként a kari elvárásokat kielégíti.

(4) Az MKK tagjai azok a személyek lehetnek, akiket a fenti feltételek alapján nyilvántartásba vettek.

(5) Minden tag csak egy kari tagozatnak lehet a tagja, de több csoport munkájában is részt vehet.

A gyakornoki és pártoló tag

12.§ (1) Az MKK gyakornoki tagja lehet az a nappali tagozatos főiskolai vagy egyetemi hallgató, aki tanulmánya idején

– az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjban részesül (s ennek következtében közigazgatási szervnél kell elhelyezkednie), vagy

– közigazgatási szervnél szerződés alapján szakmai gyakorlatot folytat, vagy

– közigazgatási szervvel tanulmányi szerződést köt.

(2) Az MKK pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az Alapszabályban foglaltakkal egyetért és az MKK tevékenységét anyagilag vagy más meghatározott módon támogatja.

A tagfelvétel

(1) A tagfelvételről (11-12. §) a Tagozat a „Tagfelvételi lap” alapján határozati formában dönt. A Tagozat az Országos Iroda tájékoztatása mellett nyilvántartást vezet a felvett tag nevéről, születési idejéről, anyja nevéről, lakcíméről, munkahelye nevéről és címéről, a tag munkaköréről (nem természetes személy pártoló tag esetében a pártoló tag megnevezéséről, székhelyéről, képviselőjéről), a tagfelvétel idejéről, a jogviszony megszűnésének idejéről és jogcíméről, a jogviszony létrejötte, illetve megszűnése tárgyában hozott határozat számáról.

(2) A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az érintett személy az Elnökséghez fellebbezhet.

(3) A Tagozat a tagsági jogviszony tárgyában hozott határozat egy példányát (jegyzőkönyvi kivonatát) – amely tartalmazza az (1) bekezdésben foglalt adatokat is – 15 napon belül megküldi a tagnak és az Országos Irodának. A tagokról az (1) bekezdésben foglalt adatokkal az Országos Iroda központi nyilvántartást vezet és gondoskodik a tagsági díj (pártolói támogatás) befizetésének regisztrálásáról.

Az MKK tagjainak jogai

14. § (1) A tagok jogai:

a) kari tagozatot alapíthatnak az Elnökség jóváhagyásával, illetve csoportokban tevékenykedhetnek;

b) igénybe vehetik az MKK szolgáltatásait és juttatásait:

– kari rendezvényekről értesítés, meghívó;

– az MKK folyóiratára előfizetés;

– az MKK által szervezett továbbképzések, tanfolyamok, aktuális részvételi díjából kedvezmény stb.;

c) neve mellett használhatja a “Magyar Közigazgatási Kar tagja” címet;

d) a kari tagozatban szavazati joggal rendelkeznek;

e) bármilyen kari tisztséget, funkciót betölthetnek;

f) javaslattal, észrevétellel fordulhatnak az MKK bármely szervéhez;

g) a Küldöttgyűlésen küldötteik által képviseltethetik magukat;

h) szakmai, etikai és szerzői jogi ügyekben az MKK támogatását kérhetik.

(2) A gyakornoki és pártoló tag jogai azonosak a tagok jogaival az alábbi kivételekkel:

– tagozatot nem alakíthatnak;

– szavazati joggal nem rendelkeznek;

– tisztségre nem jelölhetők és választhatók;

– a Küldöttgyűlésen képviselőjük útján csak tanácskozási joggal vehetnek részt;

használhatják a „Magyar Közigazgatási Kar gyakornoki tagja” vagy a „Magyar Közigazgatási Kar pártoló tagja” címet.

A tag kötelességei

15. § (1) A tag köteles:

a) szakmai munkáját az MKK tevékenységével, és az Alapszabályban foglalt célokkal összhangban végezni;

b) munkájával és magatartásával az MKK érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni, ezekben a feladatokban részt vállalni; az MKK döntéseit és határozatait végrehajtani;

c) tagdíjat fizetni;

d) felkérésre az MKK által szervezett szakmai konzultáción részt venni;

e) külső kérésre – díjazás mellett – az MKK tevékenységével összefüggő kérdésekben közreműködni.

f) a választás, vállalás vagy megbízás alapján ellátandó kötelezettségeit lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és az MKK célkitűzéseinek illetve a szervei által hozott határozatoknak megfelelően végezni,

g) a 13. § (1) bekezdésében foglalt adataiban történt változást 8 napon belül bejelenteni.

(2) A pártoló tag köteles támogatást nyújtani a 12. § (2) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

A tagsági díj

16. § (1) A tagsági díj mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. A gyakornoki tagsági díj a tagsági díj 50 %-a.

(2) A tagsági díjat a tárgyévre – a tagsági jogviszony létrejöttének idejétől függetlenül – egész évre vonatkozó összegben kell megfizetni, a tagsági jogviszonynak az év közben történő megszűnése esetén az arányos rész nem követelhető vissza.

(3) A pártoló tag által nyújtandó támogatás módját és mértékét a pártoló tag és a Tagozat között kötött külön megállapodás rögzíti. A megállapodás egy példányát a Tagozat 15 napon belül tájékoztatásul megküldi az Országos Irodának.

(4) A tagsági díj megfizetésének határideje minden év január 31-e; a tagsági díj megfizetésének eljárási és nyilvántartási rendjét a Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.

A tagsági viszony megszűnése

17. § (1) Kilépéssel:

a) Az MKK minden tagjának joga van a kilépésre, ha az MKK munkájában nem kíván tovább részt venni.

b) A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni a felvétel tárgyában döntő MKK szervnél. A tagsági viszony az írásbeli bejelentés kézhezvételével azonnal megszűnik.

c)

(2) Kizárással. A tagot kizárni csak az Etikai és Fegyelmi Bizottság fegyelmi határozatával lehet. A tagság megszűnésének időpontja a döntés jogerőre emelkedését követő nap.

(3) Törléssel. A felvétel tárgyában döntő szerv határozattal törli a tagok sorából azt, aki több mint egy évi tagdíjjal hátralékban van és ezen kötelezettségének a felhívástól számított 30. nap elteltével sem tesz eleget. A tagság megszűnésének időpontja a határozat keltének napja.

(4) Elhalálozással.

(5) A pártoló tag tagsági viszonya a kilépés, kizárás és törlésen kívül akkor is megszűnik, ha a pártoló tag, mint szervezet megszűnik.

V. fejezet

Az MKK szervezete

A csoportok

18. § (1) A csoport, a klub stb. (a továbbiakban: csoport ) a kari munka kötetlen formátumú műhelye. Önkéntes elhatározás alapján, a tagozathoz történő bejelentéssel jön létre.

(2) A csoport működési rendjét és tevékenységét maga határozza meg.

(3) A csoport – bármely tagjának ügyében – első fokon állást foglalhat, tagjai érdekében érdekképviseleti tevékenységet fejthet ki, lehetőségeit meghaladó esetekben az MKK felsőbb szerveihez fordulhat.

A tagozatok

19. § (1) Az MKK tevékenységének alapegységei a tagozatok (a továbbiakban: Tagozat). A Tagozat létrehozása és megszüntetése az Elnökség hatáskörébe tartozik.

(2) A Tagozat általában – területi elven – a megyékben és a fővárosban működik. Indokolt esetben és kellő létszám esetén más elveken alapuló szerveződés is tagozattá nyilvánítható.

(3) A Tagozat Ügyrendje alapján működési területén, minden olyan az MKK Alapszabálya szerinti kérdésben eljárhat, amely nem tartozik az MKK valamely országos szervének hatáskörébe.

(4) Tagozat létrejöttéhez

a) legalább 15 főnek, akik a 11. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő vagy már tagsági viszonnyal rendelkező személyek,

b) együttes jelenlétében,

c) kinyilvánított és jegyzőkönyvbe foglalt,

d) a Tagozat létrejöttét kimondó, egybehangzó nyilatkozatára,

e) a tagok felvételére és a 19/A.§-a szerinti vezetőség megválasztására,

f) és az Elnökség jóváhagyó határozatára van szükség.

Az Elnökséghez megküldendő jegyzőkönyvben rögzíteni kell a Tagozat nevét és működési helyét (címét), valamint a tagfelvétel és a vezetőségválasztás tárgyában hozott határozatokat.

(5) Új Tagozat alakításában a már tagsági viszonnyal rendelkező személyek csak a 19/C. §-ban foglalt feltételekkel vehetnek részt.

(6) A Tagozat megalakulásának jóváhagyása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A jóváhagyásról a tagozati jegyzőkönyv megérkezését követően 30 napon belül dönt. A Tagozat illetve az általa hozott határozatok az Elnökség jóváhagyásával, de megalakulásának napjával jön létre illetve válnak hatályossá.

19/A. § (1) A Tagozati Gyűlés a tagozati tagok összességéből áll. A Tagozat évente legalább egy alkalommal tart Tagozati Gyűlést. A Tagozat élén három évre választott, legalább három tagból álló Vetőség áll. A Tagozat a tagjai közül a Vezetőségbe tagozatvezetőt és legalább kettő vezetőségi tagot választ.

(2) A Vezetőség testületként működik. A Tagozatot a tagozat működésével kapcsolatban a tagozatvezető képviseli. Ha a Tagozat ügyrendje másként nem rendelkezik, a tagozatvezető a Vezetőség tagjai közül tagozatvezető-helyettest bíz meg.

(3) Nem választható tagozatvezetőnek (összeférhetetlenség), aki tagja

a) az Elnökségnek, vagy

b) a Felügyelő Bizottságnak, vagy

c) az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak.

(4) A tagozatvezetői tisztségre történő érvényes jelölés esetén olyan írásbeli nyilatkozatot kell a Tagozat Gyűlésén a tagnak tennie, amelyben a jelölt a (3) bekezdés szerinti megbízatásáról – tagozatvezetővé választása esetén – lemond. Az írásbeli nyilatkozatot a jelölt megválasztása esetén az Országos Irodának kell megküldeni. A tagnak tagozatvezetővé történő megválasztásával egyidejűleg a (3) bekezdésben foglalt tisztsége megszűnik.

(5) A tagozatvezető személyében történő változás esetén a volt tagozatvezető 3 napon belül köteles gondoskodni a Tagozat pénzügyeinek és iratainak az új tagozatvezető részére történő átadásáról, a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(6) A Tagozat a szervezetét, a működési rendjét és tevékenységét – az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat és az MKK más szabályzatainak keretei között – az Ügyrendjében maga határozza meg, amelyet a Tagozati Gyűlés fogad el.

(7) A Tagozat határozatait és szabályzatait azok meghozatalától számított 30 napon belül az Országos Irodának köteles megküldeni.

(8) A Tagozat működése, ügyrendje, belső szabályzatai, határozatai nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, az Alapszabállyal, az MKK Szervezeti és Működési szabályzatával és az MKK más belső szabályzataival, a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozataival. Az Elnökség, az elnök vagy a főtitkár írásbeli felhívására a tagozatvezető az MKK működésével összefüggő bármely kérdésről írásbeli tájékoztatást köteles adni.

(9) A Tagozatnak (tagozatvezetőnek) a (8) bekezdéssel ellentétes szabályzatát vagy határozatát (intézkedését) – amennyiben az erre vonatkozó írásbeli jelzésnek a Tagozat nem tesz eleget – az Elnökségmegsemmisítheti vagy megváltoztathatja, valamint intézkedhet a jogszerű működés feltételeinek megteremtéséről illetve a tagozat megszüntetéséről.

(10) Az Elnökségnek a (9) bekezdés alapján hozott határozata ellen a tagozat tagja vagy a Felügyelő Bizottság a határozat meghozatalától számított 30 napon belül panasszal fordulhat a Küldöttgyűléshez.

19/B. § (1) A Tagozat megszűnik:

a) amennyiben tagjainak száma tartósan (hat hónapot meghaladóan) 10 fő alá csökken, vagy Alapszabály szerinti működést nem fejt ki, illetve érdemi munkát nem végez és az Elnökség ezt a tényt határozattalmegállapítja;

b) ha a Tagozati Gyűlés a Tagozat feloszlatását határozza el;

c) ha Küldöttgyűlés a Tagozatot jogszabály vagy Alapszabály ellenes működés miatt feloszlatja.

(2) Az Elnökség és a Küldöttgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozata előtt a Felügyelő Bizottságot felkérheti a Tagozatnál a működésképtelenség, illetve a működés szabályszerűségének vizsgálatára, és a megszűnés következtében szükségessé váló pénzügyi elszámolás és a tagozati iratoknak az Országos Iroda részére történő átadás-átvételének ellenőrzésére. A tagozatvezető a vizsgálatokban köteles közreműködni és az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés határozatának kézhezvételét követő 8 napon belül a Tagozat pénzügyi és egyéb iratainak átadásáról gondoskodni.

(3) Ha a Tagozat az (1) bekezdés szerint megszűnik, az Elnökség – a tag erre vonatkozó nyilatkozata esetén, annak figyelembe vételével – határozatban határozza meg, hogy a tagoknak a tagsági viszonya mely Tagozatban folytatódik.

19/C. § (1) A tag az Elnökséghez bejelentett és igazolással ellátott írásbeli kérelmében kérheti másik Tagozathoz történő átjelentését, ha

a) a munkahelye vagy munkavégzés helyének végleges megváltozása folytán a tevékenységét másik tagozatban kívánja folytatni,

b) az állandó vagy ideiglenes lakcíme megváltozása folytán a tevékenységét másik tagozatban kívánja folytatni,

c)

d) az átjelentkezési kérelme egyéb más módon indokolt.

(2) Az Elnökség a kérelmet a következő ülésén elbírálja és arról mindkét Tagozatot és a tagot istájékoztatja. A kérelem teljesítése az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben nem tagadható meg.

19/D. § (1) Az Elnökség az MKK belső szervezeti egységeként működő Tagozatot a tárgyévet követő év első napjától kezdődő hatállyal – legkésőbb november 30-ig hozott határozatával – jogi személlyé nyilváníthatja. A jogi személlyé nyilvánításról szóló határozatokat az Országos Iroda külön nyilvántartásba veszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyé nyilvánítás feltétele, hogy

a) a Tagozat az egyesületi működés eredményes és jogszerű ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel rendelkezzen,

b) a jogi személlyé nyilvánítást a Tagozat kezdeményezze,

c) az a) pontban foglalt feltételek meglétét – helyszíni ellenőrzés alapján – a Felügyelő Bizottság megállapítsa.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező Tagozat az éves tagdíj összegével a gazdálkodási szabályzatban meghatározott feltételek szerint, önállóan gazdálkodik.

(4) A jogi személyiséggel rendelkező Tagozat köteles:

a) az Elnökség részére a pénzügyi és vagyoni helyzetéről illetve tevékenységéről legalább évenként összefoglaló írásbeli jelentést adni,

b) haladéktalanul jelezni és az iratokat az Elnökség rendelkezésére bocsátani, ha a Tagozat ellen hatósági eljárás vagy per indult, illetve ha a Tagozat ilyen eljárást kezdeményez köteles az Elnökség véleményét előzetesen kikérni,

c) a számviteli és adótörvényekben előírt beszámolókat az Országos Irodának is tájékoztatásul megküldeni.

A Küldöttgyűlés

20. § (1) Ha az MKK tagjainak száma a 100 főt nem éri el, a Küldöttgyűlésre minden tagot meg kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létszám fölött Küldöttközgyűlést kell tartani.

(3) A küldötteket a Tagozatok választják tagjaik közül:

a) 50 fő tagozati létszámig 5 főt;

b) minden további 15 főt követően 1-1 főt.

(4) Küldött az lehet,

a) aki az éves tagsági díjat a Küldöttgyűlést megelőző 30. napig befizette, de legkésőbb a Küldöttgyűlés időpontja előtt 15 nappal korábban annak megfizetését igazolja,

b) akit a Tagozati Gyűlés – az előírt szabályok szerint – küldöttként megválasztott, és az erről szóló jegyzőkönyv az Országos Irodához a Küldöttgyűlés időpontja előtt 10 nappal korábban megérkezett.

(5) A küldöttválasztás és a mandátum átadásának jogszerűségét a Felügyelő Bizottság bármikor jogosult ellenőrizni és arról a Küldöttgyűlésen az érdemi tanácskozást megelőzően jelentést tenni.

(6) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a Kar Alapszabályának megállapítása, illetve módosítása;

b) a Kar elnökének, alelnökeinek, főtitkárának, az Elnökség tagjainak – az Elnökség által meghatározott ajánlási eljárást követő – megválasztása;

c) a Felügyelő Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása;

d) az Elnökség évi beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.”

e) a Felügyelő Bizottság, valamint az Etika és Fegyelmi Bizottság beszámolójának az elfogadása;

f) az éves költségvetés megállapítása, valamint az éves zárszámadás meghatározása: a kiadási és bevételi főösszegének elfogadása, annak különbségeként jelentkező eredmény, hiány esetén a finanszírozás feltételeinek és módjának jóváhagyása;

g) az MKK szervezeti és működési, gazdálkodási és egyéb szabályzatainak megállapítása;

h) a tisztségviselők javadalmazásának meghatározása;

i) az éves tagdíj megállapítása;

j) a tagsági viszonnyal (felvétel, megszűnés) összefüggő kérdésekben hozott döntésekkel szemben előterjesztett panaszok elbírálása;

k) döntés az MKK más társadalmi szervezettel való egyesülése vagy az MKK feloszlása tárgyában;

l) a Felügyelő Bizottság ügyrendjének jóváhagyása;

m) a közigazgatási munka elismerésére díj alapítása vagy egyéb elismerési mód megteremtése;

n) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

o) döntés hitelfelvétel kérdésében;

p) döntés vállalat, illetőleg gazdasági társaság vagy más önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet alapításáról vagy abba való belépésről;

q) az p) pontban foglalt szervezetek esetében az alapítót illetve a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlása;

r) minden olyan ügyben döntés, amelyet az Alapszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(7) A Küldöttgyűlés ülését az Elnökség hívja össze és készíti elő szükség szerint, de évenként legalább egyszer. A Küldöttgyűlés helyét és idejét, valamint napirendi pontjait az Elnökség a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal közzéteszi. A tisztújító Küldöttgyűlést háromévente, a tisztségviselők hároméves megbízatása lejártát megelőző 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

(8) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Küldöttgyűlés nem határozatképes, akkor az újból – akár aznapra – összehívott Küldöttgyűlés a megjelent küldöttek létszámára tekintet nélkül – az eredeti Küldöttgyűlés napirendjén megjelölt tárgykörökben – határozatképes. Ez utóbbi szabály alkalmazhatóságára a küldöttek figyelmét az eredeti meghívóban – jól látható helyen – fel kell hívni.

(9) A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A (6) bekezdés a) és h) pontja alatti témakörökben a döntéshez a jelenlevők 2/3-os többsége szükséges.

(10) Az Elnökséget, a Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait titkos szavazással kell megválasztani.

(11) Az MKK elnökének, alelnökeinek és főtitkárának (a továbbiakban: tisztségviselők) a Felügyelő Bizottság-, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökének megválasztásához a leadott érvényes szavazatoknak legalább a fele szükséges.

(12) Az Elnökség, valamint a (10) bekezdésben említett Bizottságok megválasztott tagjai azok lesznek, akik a titkos szavazás során leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet kapták. Azonos szavazatszám (szavazategyenlőség) esetén az érintett jelöltekről új szavazást kell tartani mindaddig, míg eredményes döntés nem születik.

(13) Az MKK bármely tisztségére történő választást jelölés előzi meg. Jelölt az lesz, aki a Küldöttgyűlésen a jelenlevők legalább egyharmadának szavazatát megkapta és a jelölést szóban – illetve távolléte esetén előzetesen írásban – elfogadta.

(14) Nem gyakorolhatja a küldött jogállását az a tisztségviselő, aki a (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg.

(15) A Küldöttgyűlésre az Elnökség tagjait, a Felügyelő Bizottság, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjait, illetőleg az MKK bizottságainak vezetőit – amennyiben nem küldöttek – tanácsokozási joggal meg kell hívni.

Tiszteletbeli elnök

20/A. § (1) A Küldöttgyűlés határozatlan időre az országosan megbecsült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, vagy a közigazgatást érintő valamely tudományágat művelő szakemberek közül – az Elnökség felkérése és javaslata alapján, nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel – tiszteletbeli elnököt választhat.

(2) A tiszteletbeli elnök a szervezet tagja; és a közgyűlési küldött jogállásával jogosult az MKK valamennyi rendezvényén, ülésén és tanácskozásán megjelenni, az MKK nevében és érdekében nyilatkozatot tenni.

Az Országos Választmány

20/B. §

Az Elnökség

21. § (1) Az Elnökség a tagok közül három évre választott elnökből, négy alelnökből, a főtitkárból és 5 elnökségi tagból álló ügyintéző és képviseleti szerv, amelynek ülésére a tagozatvezetők tanácskozási joggal meghívhatók.

(2) Az Elnökségnek nem lehet tagja

a) tagozatvezető;

b) a Felügyelő Bizottság, illetve az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja;

c) olyan személy, aki a köztisztviselőket tömörítő szakmai szervezet országos vezető testületének tagja, vagy ilyen szervezet választott tisztségviselője, kivéve a Köztisztviselők Szakmai Szervezetinek Szövetségét (KÖZSZÖV).

Az összeférhetetlenséggel rendelkező tag az (1) bekezdés szerinti tisztségre abban az esetben lehet jelölt, ha legkésőbb a 20.§ /13/ bekezdésében foglalt érvényes jelölést megelőzően az összeférhetetlenséget jelentő tisztségéről írásban lemond, és ezt az okiratot a Felügyelő Bizottság elnökének benyújtja. A Felügyelő Bizottság elnöke az okiratot a jelölésről történő szavazás előtt a Közgyűlésen ismerteti.

(3) Az MKK tevékenységét a két Küldöttgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség az MKK működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az MKK más szervének a hatáskörébe utalt.

(4) Az Elnökség feladatai és hatásköre különösen:

a) az MKK rendes, tisztújító, rendkívüli Küldöttgyűlésének összehívása;

b) az MKK törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;

c) gondoskodás a Küldöttgyűlés határozatának végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről;

d)

e) az MKK nemzetközi tevékenységének irányítása;

f)

g)

h) az MKK alelnökei között az MKK céljaival és tevékenységével kapcsolatban a feladatok megosztásának meghatározása;

i)

j)

k) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása;

l)

m) együttműködési megállapodás kötése, illetőleg döntés más (társadalmi ) szervezettel való együttműködésről;

n) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály illetőleg a Küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

(5) Az Elnökség üléseit az elnök útmutatásai alapján a főtitkár készíti elő. Az Elnökség ülését legalább negyedévente, illetve szükség szerint az elnök hívja össze írásba, a napirend közlésével. Az elnök az Elnökség ülését tagjai egyharmadának indítványára – 8 napon belüli időpontra – köteles összehívni. Ennek elmulasztása esetén az Elnökség ülését az Elnökség korban legidősebb tagja jogosult összehívni.

(6) Az Elnökség határozatképességére illetve annak hiányában az ülés megtartásának feltételeire a 20. § (8) bekezdésében foglaltak értelemszerűen irányadók.

(7) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A Tanácsadó Testület

21/A. § (1) A Tanácsadó Testület az MKK elnökének javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.

(2) A Tanácsadó Testület tagjai

a) a tisztségviselők,

b) a Felügyelő Bizottság elnöke,

c) az MKK elnöke által felkért tagok.

Az elnök, az alelnökök és a főtitkár

22. § (1) Az MKK élén elnök áll, aki irányítja az MKK tevékenységét. E jogkörében különösen:

a) vezeti a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit; képviseli az MKK-t, illetve képviseleti jogát akadályoztatása esetén átruházhatja bármelyik másik elnökségi tagra;

b) tevékenységéről beszámol az Elnökségnek.

(2) Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök helyettesítik. Több alelnök esetében az Elnök kéri fel az általános helyettest, melynek eredményéről az Elnökséget legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.

(3) Az MKK ügyeinek operatív ellátásáért a főtitkár a felelős.

E feladatkörében:

a)

b) vezeti az Országos Irodát, szervezi a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;

c) biztosítja az MKK költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos, a jogszabályoknak és az MKK illetékes szervei döntésének megfelelő felhasználását;

d) gyakorolja az MKK alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört;

e) tevékenységéről beszámol a Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek.

(4) Az elnök, az alelnökök és a főtitkár feladatukat társadalmi megbízatásként látják el.

A Bizottságok

23. § (1) Az MKK céljainak megvalósítására, feladatainak ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre tagjai közül.

(2) A bizottságok létszáma 3-7 fő. Megbízatásuk három évre szól.

A bizottságok vezetőit – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – a bizottságok maguk választják meg, saját tagjaik közül.

(3) A bizottságok – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – a saját maguk által elkészített és elfogadott ügyrend szerint járnak el.

A Felügyelő Bizottság

24. § (1) Az MKK-nál kötelező jelleggel állandó Felügyelő Bizottság működik, amely ellenőrzi az MKK alapszabályszerű működését, pénzügyi gazdálkodását, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználását.

(2) A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, egyes vizsgálatok elvégzéséhez azonban külső szakértőt is igénybe vehet.

(3) A Felügyelő Bizottság a Küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.

(4) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga készíti el és azt a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.

(5) A Felügyelő Bizottság elnökét az Elnökség ülésére meg kell hívni.

(6) A Felügyelő Bizottság elnöke a Küldöttgyűlések közötti időszakban tájékoztatja a Felügyelő Bizottság tevékenységéről az Elnökséget, míg külön felkérésre az MKK más szervének is adhat tájékoztatást.

(7) A Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság

25. § (1) Az MKK állandó jelleggel Etikai és Fegyelmi Bizottságot hoz létre a tagsági viszonnyal összefüggő etikai és fegyelmi ügyek feltárására, kivizsgálására és elbírálására.

(2) Az Etikai és Fegyelmi Bizottság legalább 5 tagból áll.

(3) A Bizottság működési rendjét ügyrendben rögzíti, amelyet az Elnökség hagy jóvá.

(4) A Bizottság kidolgozza az MKK Etikai és Fegyelmi Szabályzatát, amelyet a Küldöttgyűlés hagy jóvá.

(5) A Bizottság a 28. § (2) bekezdés d) pontja alapján – az eljárás lefolytatása után – határozattal megszünteti a tisztségviselő, a tagozatvezető, az Elnökségi tag, a Felügyelő Bizottság illetve a Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjának tisztségét, ha e tisztség az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével jött létre. Ha az összeférhetetlenség a határozathozatalkor már nem áll fenn, azonban a szabályszegés a tisztség létrejöttekor megállapítható volt, a Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti és az érintett személlyel szemben az (1) bekezdésben foglalt eljárást lefolytatja.

(6) A 17. § (2) bekezdésében meghatározott eljárást az MKK bármely tagja kezdeményezheti írásban, ha az MKK Etikai és Fegyelmi Szabályzatában foglalt etikai normák súlyos megsértését tapasztalta. Az eljárás megindításáról a Bizottság elnöke az eljárás alá vont tagot írásban értesíti és a Bizottság az eljárás alá vont tagot és az eljárást kezdeményező tagot az eljárása során köteles személyesen meghallgatni, amelyről jegyzőkönyvet készít. Az eljárás alá vont tagot a meghallgatásának időpontjáról és az ellene felhozott etikai vétségről a meghallgatást megelőzően legalább 15 nappal írásban értesíteni kell. Amennyiben a meghallgatás időpontjában nem jelenik meg, ismételt meghallgatást kell kitűzni, amelynek a meghívójában az eljárás alá vont tagot tájékoztatni kell, hogy amennyiben az ismételt időpontban sem jelenik meg, a Bizottság a rendelkezésre álló adatok és a tag írásbeli védekezése alapján dönt. Az írásbeli védekezés benyújtásának lehetőségére és határidejére a tag figyelmét a meghívóban fel kell hívni. A Bizottság határozata ellen a tag a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

A Szakmaköri Választmányok

25/A. § (1) A Tagozatok – tagjaikból és a szervezetet támogató, tagsági viszonnyal nem rendelkező közigazgatási szakemberekből – az Elnökség döntésének megfelelően – a sajátos közigazgatási-szakmai érdekek érvényesítésére és képviseletére – az Elnökség mellett országosan működő Szakmaköri Választmányokat hozhatnak létre.

(2) A Szakmaköri Választmány elnököt és titkárt választ, egyebekben szervezeti és működési rendjét maga alakítja ki. A Szakmaköri Választmányok működésének feltételeit az Elnökség biztosítja.

(3) A Szakmaköri Választmány feladatkörébe illetve hatáskörébe tartozik:

– a közigazgatási-szakmai érdekek érvényesítése érdekében az Elnökséghez javaslatokat tehet és intézkedést kezdeményezhet;

– kezdeményezheti az Elnökség előtt napirend megtárgyalását;

– szakmai kérdésekben állásfoglalást fogalmazhat meg, és kezdeményezheti az Elnökségnél annak nyilvánosságra hozását illetve a közigazgatási szervekhez való eljuttatását.

Az Országos Iroda

26. § (1) A Küldöttgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság, illetőleg más bizottságok valamint a Szakmaköri Választmányok munkáját – ügyviteli szervként – az Országos Iroda segíti.

(2) Az Országos Irodát, mint az MKK szervezeti egységét a Polgári Törvénykönyv alapján az Alapszabály jogi személynek nyilvánítja. Az Országos Iroda vezetője a főtitkár.”

(3) Az Országos Iroda alkalmazottakat is foglalkoztathat, az alkalmazható létszámkeretet az Küldöttgyűlés állapítja meg. A főtitkár az Országos Iroda alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) Az Országos Iroda a Küldöttgyűlés, az Elnökség, a Bizottságok, a Szakmaköri Választmányok, továbbá a Tagozatok üléseiről készült jegyzőkönyvekről központi nyilvántartást vezet. Említett szervek vezetői az ülésről készült jegyzőkönyvet – az ülést követő 15 napon belül – kötelesek az Országos Iroda részére megküldeni. Az Országos Iroda székhelye azonos az MKK székhelyével.

A közhasznúsági működést biztosító feltételek

26/A. § (1) A Küldöttgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak.

(2) Az Elnökség legalább negyedévente, a Küldöttgyűlés legalább évente tart ülést. Az üléseken megvitatott napirendet az ülés előtt 15 nappal korábban közölni kell.

(3) Az MKK, mint közhasznú szervezet éves beszámolóját a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.

(4) Határozatok és nyilvánosság: A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban ésinternet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

(5) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VI. fejezet

Az MKK gazdálkodása

27. § (1) Az MKK a működéséhez szükséges anyagi eszközeit az alábbi bevételekből fedezi:

– tagdíjak;

– rendezvények bevételei;

– pártoló tagok támogatásai;

– adományok;

– díjazásért végzett tevékenységek;

– egyéb bevételek.

(2) Az MKK céljai elérése és feladatainak megvalósítása érdekében a gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint, a hatályos jogszabályoknak megfelelően vállalkozási tevékenységet folytathat. Ilyen tevékenység különösen:

a) jogi, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, piac és közvéleménykutatás, üzleti tanácsadás (SZJ. 141);

b) hirdetés (SZJ 143);

c) máshova nem sorolt egyéb gazdasági, társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatás (SZJ 144 );

d) fordítás, tolmácsolás, lektorálás, szerkesztés (SZJ 14495);

e) tudományos, szakmai rendezvények, bemutatók, kiállítások megszervezése (SZJ 14496);

f) közigazgatás (SZJ 15100);

g) egyetemi oktatás (SZJ 16310);

h) főiskolai oktatás (SZJ 16320);

i) felsőfokú továbbképzés (SZJ 1633);

j) felsőfokú szakképesítést nem nyújtó továbbképzés (SZJ 1634);

k) szellemi foglalkozásúak továbbképzése (SZJ 164125);

l) szakmai egyéb képzés és vizsgáztatás (SZJ 16429);

m) szakmai szervezetek érdekképviselete (SZJ 182120);

n) könyv- és zeneműkiadás (SZJ 041271);

o) lapkiadás (SZJ 041272);

p) humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 132);

q) műszaki-természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 131).

(3) Az MKK a Küldöttgyűlés által megállapított Gazdálkodási Szabályzat szerint, valamint a Küldöttgyűlés által meghatározott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodás biztonságáért a Küldöttgyűlés, a rendeltetésszerű felhasználásért az Elnökség és az elnök, a szabályszerűségért és a jogszerű végrehajtásért a főtitkár a felelős. Belső önálló jogi személyiséggel rendelkező Tagozat gazdálkodásának biztonságáért a tagozatvezetőség, a gazdálkodás szabályszerűségéért a tagozatvezető felelős.”

(4) A Tagozatok a Küldöttgyűlés által elfogadott gazdálkodási szabályzatban meghatározott mértékig a befolyt tagdíjak összegével, valamint a tagdíjon felüli saját bevételeikkel (pártoló tagsági vagy tagozati támogatások stb.) önállóan gazdálkodnak. A gazdálkodás szabályszerűségéért a tagozatvezető a felelős.

(5) A különböző szervek által felajánlott eseti támogatások felett az Elnökség rendelkezik, kivéve az önálló belső jogi személyiséggel rendelkező Tagozatok részére juttatott támogatásokat. Az önálló belső jogi személyiséggel rendelkező tagozatok részére az Elnökség, illetve különböző szervek által juttatott támogatások felhasználásáról a Tagozat vezetősége dönt.

(6) Az MKK tartozásaiért a saját vagyonával felel. A belső önálló jogi személyiséggel rendelkező Tagozat tartozásaiért a Tagozat felel.

(7) A Tagozat kötelezettséget a számláján levő szabad pénzeszköz terhére vállalhat.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, az MKK szerveinek határozatai, illetve a Küldöttgyűlés által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat és más szabályzatok szerint kell eljárni.

(2) Az MKK szerveiben viselt tisztség és tagság megszűnik:

a) a tagsági viszony megszűnésével;

b) lemondással;

c) visszahívással;

d) az Etikai és Fegyelmi Bizottság által kimondott összeférhetetlenséggel.

(3) Az MKK megszűnik, ha

a) a Küldöttgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja;

b) az arra jogosult szerv törvényes indokkal feloszlatja vagy megszűnését megállapítja;

c) tagjainak száma 50 fő alá csökken.

(4) Az MKK megszűnése esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – vagyonát a Fővárosi Bíróság által 7562. sorszám alatt nyilvántartásba vett Magyar Közigazgatási Alapítványba kell helyezni. Az MKK megszűnése esetén az 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése szerinti felszámolókat – 3 tagú bizottságként – az Elnökség az MKK tagjaiból jelöli ki, illetve a bíróság az Elnökség tagjaiból kéri fel. Az Alapítvány székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.

(5) A jelen Alapszabályt az 1990. március 17-én tartott alakuló Közgyűlés fogadta el, és azt az 1991. december 6-án, 1995. január 27-én, 1995. december 8-án, 1996. december 6-án, 1997. december 12-én, 1999. december 10-én,  2003. május 9-én, és a 2003. november 7-én tartott Közgyűlések módosították.

29. § (1) Az MKK, valamint az önálló belső jogi személyiséggel rendelkező Tagozat, illetve a választott tisztségviselők a tisztségek változásával, illetve a bírósági nyilvántartásba vétellel kapcsolatban – az eseményt követő 8 napon belül – az alábbi nyilatkozatot teszik meg, illetve okiratot csatolják:

a) a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadása és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata;

b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat;

c) a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményre vonatkozó nyilatkozata;

d) a társadalmi szervezet (önálló belső jogi személyiségű Tagozat) alapszabálya (ügyrendje), illetve az alapszabályának (ügyrendjének) a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege;

e) a társadalmi szervezet (önálló belső jogi személyiségű Tagozat) üléséről szóló jegyzőkönyv, jelenléti ív a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával;

f) a társadalmi szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánításáról szóló határozat [a jogi személy szervezeti egységek:

1. Magyar Közigazgatási Kar Komárom-Esztergom Megyei Tagozata 2800 Tatabánya, Fő tér 4.,képviselő: Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna tagozatvezető, képviseleti szerv: Tagozati Gyűlés

2. Magyar Közigazgatási Kar Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata 9021 Győr, Városház tér 1.,képviselő: Dr. Kovács Lajos tagozatvezető, képviseleti szerv: Tagozati Gyűlés

3. Magyar Közigazgatási Kar Somogy Megyei Tagozata 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3., képviselő: Dr. Vörös Tamás tagozatvezető, képviseleti szerv: Tagozati Gyűlés

4. Magyar Közigazgatási Kar Tolna Megyei Tagozata 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13., képviselő: Dr. Baksa Csaba tagozatvezető, képviseleti szerv: Tagozati Gyűlés

5. Magyar Közigazgatási Kar Zala Megyei Tagozata 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., képviselő: Dr. Varga Tibor tagozatvezető, képviseleti szerv: Tagozati Gyűlés (2004. január 1. napjától)].

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bírósági nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket az MKK főtitkára teszi meg.

A 10/1996. (XII. 6.) sz. Közgyűlési határozattal elfogadott módosító javaslat 6/ pontjában felhatalmazást kapott a főtitkár, hogy az Alapszabályt egységes szerkezetben – a lábjegyzetek elhagyásával – közzétegye, illetve intézkedjék annak bírósági nyilvántartásban történő átvezetéséről.

Budapest, 2003. november 8.

Dr. Szabó Lajos

elnök

Dr. Gyergyák Ferenc

főtitkár

Print Friendly