MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI KAR

(BEMUTATKOZÁS)

A Magyar Közigazgatási Kar (rövidítve: MKK) – korábbi nevén: Magyar Közigazgatási Kamara – egy sajátos, szakmai alapon szerveződő, társadalmi szervezet, amely – a rendszerváltozással szinte egy időben – 1990 márciusában szerveződött és alakult meg budapesti székhellyel.

A Magyar Közigazgatási Kar országos szakmai, érdekképviseleti szerv. Érdekképviseleti tevékenységének középpontjában a közigazgatás, mint önálló és egységes szakma áll, függetlenül attól, hogy célkitűzései megvalósításában a résztvevők milyen – munkaadói vagy munkavállalói – oldalon állnak, a közigazgatáson belül milyen tevékenységet látnak el, illetőleg milyen pozíciót töltenek be.

A MKK szerveződési területe az egységes – az állami és az önkormányzati – közigazgatás. Tagsága a közigazgatás területén dolgozó köztisztviselőkből tevődik össze, akik önkéntes alapon, saját elhatározásukból kérhetik felvételüket.

A Kar szervezete 2003. évben tizenhat területi (megyei) és három tevékenységi alapon kialakított tagozatból, három szakmai bizottságból (Etikai és Fegyelmi Bizottság, Felügyelő Bizottság, Tudományos és Oktatási Bizottság), az Országos Választmányból és egy országos hatáskörű Elnökségből áll. Tisztségviselői az – országos küldöttek által titkosan megválasztott – elnök, egy általános alelnök, három alelnök és a főtitkár, akik három évre szóló tevékenységüket társadalmi megbízatásként látják el. A MKK legfelsőbb szerve a Küldöttközgyűlés. A Kar gazdasági alapja a tagok által befizetett éves tagdíj (2003. évben 1500 Ft/fő/év, 2004. évtől 3.000.- Ft/fő/év), illetőleg más megpályázott forrás és elnyert támogatás.

A MKK fő törekvése közreműködés a pártpolitika-semleges, szakmailag egységes és felkészült, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan és etikus köztisztviselői személyi állomány kialakításában, a szolgáltató közigazgatás megvalósításában. A Kar vezetése arra törekszik, hogy a közigazgatásban közös szakmai vonásokat mutató foglalkozásokat összefogja, az időnként egymással szembenálló köztisztviselő érdekeket egymáshoz közelebb hozza, a kormányzathoz lehetőleg közös államigazgatási és önkormányzati álláspontot közvetítsen.

Szervezni kívánja a Kar a mintegy százezer közigazgatási szakember érdekképviseletét, figyelemmel kísérve a hivatás eredményes gyakorlásához szükséges feltételeket. A Kar igényt formál a közigazgatási tevékenységgel összefüggő fontosabb jogszabályok tervezetének véleményezésére, a tevékeny közreműködés lehetőségére a köztisztviselői képzésben és a továbbképzésben, de szerepet vállal a bevált közigazgatási munkatapasztalatok elterjesztésében is.

A Magyar Közigazgatási Kar és a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szorgalmazásában útjára indított „Köztisztviselői Napja” ma már a törvény (Ktv.) által is elismert és nevesített, nagysikerű szakmai rendezvény (ünnep), és a köztisztviselők részére egyben munkaszüneti nap is.

A MKK elmúlt időszakának rendszeresen jelentkező rendezvényei közül ki kell emelni a kétévenként megrendezésre kerülő Országos Közigazgatási Napok (1993, 1995, 1997, 1999) rendezvénysorozatot; az évenkénti Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciát (1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003), valamint a tudományos, szakmai és műhelyviták közül a “Párbeszéd elmélet és gyakorlat között” címen – hat-hat alkalomra – szervezett tanácskozássorozatot. Ugyancsak sikerrel zárult az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával – 1996-ban – közösen szervezett – a közigazgatási középszint elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó – szakmai, tudományos konferencia, melynek szóban elhangzott előadásai önálló kiadványban is megjelentek.

A MKK tevékenysége során, állandó kapcsolatot tart és folyamatosan együttműködik a Jegyzők Országos Szövetségével (JOSZ), a Városi Jegyzők Egyesületével (VJE), az egyes önkormányzati szövetségekkel: Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ), a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével (MÖOSZ), a Megyei Jogú Városok Szövetségével (MJVSZ), a Megyei Jogú Városok Szövetsége Jegyzői Kollégiumával, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületével (MKBE), a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetével (MKKSZ), továbbá más – jelentős – országos szintű társadalmi szervezetekkel.

A közigazgatásban végzett kiemelkedő szakmai munka erkölcsi elismerése végett alapította az MKK a „Közigazgatásért Díj” kitüntetést, melyet minden évben ítél oda – a beérkezett javaslatok alapján – titkos szavazással a MKK Elnöksége.

A Magyar Közigazgatási Kar a Jegyzők Országos Szövetségével és a Városi Jegyzők Egyesületével 2002. szeptember 13-án Siófokon, a X. Országos Közigazgatási Konferencián írta alá a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége (KÖZSZÖV) megalakításáról szóló dokumentumot. A KÖZSZÖV egyesületi jelleggel működő országos szakmai képviseleti szerv. Célja a Szövetség tagjai érdekérvényesítő tevékenységének összehangolása, a közös köztisztviselői érdekek megfogalmazása, azok hatékony védelme, képviselete, érvényesítése a kormányzati szerveknél, folyamatos együttműködés nemzetközi köztisztviselői szervezetekkel. Továbbá együttműködés önkormányzati és más szakmai vagy érdekvédelmi szervezetekkel, kapcsolattartás a szakmai központi állami, területi és helyi szervekkel, más gazdasági, társadalmi, érdekképviseleti szervezetekkel. A KÖZSZÖV nyitott, ahhoz bármely – az egyesülési jogról szóló 1989. éviII. törvény alapján létrejött – köztisztviselői, a pártok nyilvántartásában nem szereplő szakmai szervezet csatlakozhat.

Print Friendly