Az MKK, avagy a Magyar közigazgatási kamara budapesti székhelyű társadalmi alakulat. Főleg szakmai, érdekképviseleti kérdésekben szokott dönteni. Középpontjában mindig a közigazgatás áll. A tagjai ezeken a helyeken dolgozó köztisztviselők. A felvétel önkéntes alapon, saját elhatározásból történik meg. A szervezet 16 megyei, 3 tevékenységi tagozatból áll. A Magyar közigazgatási kar továbbá 3 szakmai bizottságból, az országos választmányból és az elnökségből tevődik össze. Az országos képviselőket titkos választás útján szokták kinevezni. A Magyar közigazgatási kar legfőbb szerve a Küldöttgyűlés. Éves tagdíjat kell, hogy fizessenek a tagok. A Magyar közigazgatási kar pályázatokból és a tagdíjakból tartja fent magát. A kialakításánál mindig odafigyel arra, hogy párt semleges tevékenységet folytasson. A Magyar közigazgatási kar összefogja a különböző szakmai vonásokat mutató foglalkozásokat. A szervezet átfogja a közigazgatási szakemberek érdekképviseletét. Segíti az ezzel kapcsolatos jogszabályok kivitelezését és gyakorlatba való ültetését. Szerepet vállal a köztisztviselők továbbképzésében és a munkatapasztalatok megosztásában is. A Magyar közigazgatási kar elérte a Köztisztviselői nap bevezetését, amit egyben munkaszüneti napnak is nyilvánítottak. Állandó jelleggel szervez tanácskozás sorozatokat. A Magyar közigazgatási kar egyéb szövetségekkel, egyesületekkel tartja a kapcsolatot. Közös munkákat is vállal. A Magyar közigazgatási kar megalapította a Közigazgatásért Díj kitüntetést is. Minden évben egyszer ítélnek oda annak, akit a legtöbb szavazattal illetnek. Természetesen a szavazás titkos.