A KIH szolgáltatásai

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal gyakorolja a fővárosi és megyei kormányhivatalok
igazságügyi szolgálatai feletti szakmai irányító szerv jogköreit a következő
területeken. A Jogi Segítségnyújó Szolgálat elsődleges célja, hogy a magyar
állam jövedelemre és az aktuális ügytárgyra való tekintet nélkül mindazon
polgárai jogainak érvényre juttatásához segítséget nyújtson, akik bármilyen
okból kialakult hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek arra.

A modern büntetéspolitikai felfogás szerint dolgozik a Pártfogó Felügyelői Szolgálat melynek
feladata, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás
folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az
elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, célkiűzése pedig a bűnismétlés
veszélyének csökkentése és az elkövető társadalmi reintegrációra való esélyének
növelése.

A mediációról röviden

A mediáció egy kevesek által ismert, ám hatékony konfliktuskezelő módszer, amelyet a
legkülönfélébb vitás helyzetek megoldása érdekében lehet alkalmazni. A
helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet szerint a bűn elkövetése a terhelt
és a sértett között speciális konfliktust eredményez, amelyet azonban a mediáció
büntetőügyekben alkalmazott módszereivel többnyire sikeresen lehet kezelni.

A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban a megyei/fővárosi kormányhivatalok
igazságügyi szolgálatainak e feladatra kiképzett pártfogó felügyelői, valamint szerződött,
speciális képzettségű ügyvédek járnak el mediátorként. A mediáció törvényi
hátterét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. §-a és a
büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII.
törvény biztosítja.

Pártfogó Felügyelői Szolgálat

A közigazgatás egyik kevéssé ismert ágazata a
Pártfogó Felügyelői Szolgálat, melynek elsődleges célja a bűnismétlés
kockázatának csökkentése.

A pártfogó felügyelő az elkövető következetes és
szükségszerű ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények
érvényesülését, munkája során a közösség védelmét is szolgálja, illetve a
pártfogó, a támogatói tevékenységével a bűnelkövető társadalmi integrációjának
esélyét növeli. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító
igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön
tettének következményeivel, s hogy az áldozat, a megsértett közösség és a
bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek.

Megerősödött közigazgatás az országban

Bizonyára mindenki tapasztalhatta, észrevehette, hogy a 2010-es év folyamán, a közigazgatási rendszer igencsak megingott az ország területén, azonban ez az évek folyamán, egészen napjainkig hatalmas javulást, előrehaladást tanúsított. Ennek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a közigazgatás egy igencsak megerősödött testület lett, amit a közigazgatási és igazságügyi miniszter is megerősített a napokban. Elmondása szerint, a közigazgatás tárgyi feltételei is javultak és ezt, akár a polgárok is megtapasztalhatják, megtapasztalhatták a különböző hivatalos ügyek intézése alkalmával.

Azt is megtudhattuk, hogy az utóbbi idők folyamán, a közigazgatás egy reformon esett át, aminek a célja az állam megújítása volt az állampolgárok számára, javára.

Mikor fog javulni a közigazgatás?

A közigazgatás egyértelműen egy olyan jelenség, amivel szinte soha, senki nem elégedett. Ez persze nem mindig indokolt, ugyanakkor bizonyos esetekben abszolút megérthető az átlagember felháborodása. Fontos azonban tudni, hogy a közigazgatás egyáltalán nem az egyszerű műfajok közé tartozik. A közigazgatási főiskolák képzései meglehetősen hosszasak, s kicsit se mondhatóak egyszerűnek, így aki erre a pályára téved, nagy valószínűséggel tud egyet, s mást a nagyvilágról. Ugyanakkor a közigazgatás bizonyos esetekben nem tart léptéket a fejlődéssel, no és természetesen a mindig megújuló igényekkel is.

Hogyan teljesítenek az egyetemek, s a közigazgatási kar?

Manapság a különféle egyetemi karok élete meglehetősen nagy változásokon megy keresztül, ugyanis számtalan új rendelet szabályozza a működésüket. Alapvetően elmondható, hogy tőkeelvonás történik, s az egyetemek egyre kevesebb pénzt kapnak, ami a működésüket meglehetősen negatívan befolyásolja. A közigazgatási kar esetében ez a helyzet enyhébb, azonban bizonyos karokon, szakokon az anyagi helyzet nehézkessé teszi a hétköznapi munkát. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az anyagi nehézségek ellenére ma hazánkban meglehetősen jó teljesítményt nyújtanak az egyetemek, s ez nagyban köszönhető azoknak az oktatóknak is, akik lelkiismeretesen végzik a mindennapi munkájukat.

A közigazgatás itthon és külföldön!

A közigazgatás területén általában számtalan új kérdés merül fel, s ezekre a kérdésekre hivatottak válaszolni azok a szakemberek, akik napi rendszerességgel foglalkoznak a témával. A közigazgatásban állandóan vannak felmerülő problémák, amelyeket néha sikerül, néha pedig nem sikerül orvosolni. Alapvetően elmondhatjuk, hogy a hazai viszonylatok kiegyensúlyozottak, azonban itthon is van még mit csiszolni a közigazgatási rendszert illetően. Sok szakemberek hasonlítja össze a külföldi országokat hazánkkal, s ezek a szakemberek olyan megoldásokat kínálnak, amelyek külföldön már tökéletesen működnek. Természetesen erre van is lehetőség, az azonban kétségtelen, hogy nem minden esetben igaz az előbb elhangzott állítás.

Magyar közigazgatási kar szerkezeti felépítése

Az MKK, avagy a Magyar közigazgatási kamara budapesti székhelyű társadalmi alakulat. Főleg szakmai, érdekképviseleti kérdésekben szokott dönteni. Középpontjában mindig a közigazgatás áll. A tagjai ezeken a helyeken dolgozó köztisztviselők. A felvétel önkéntes alapon, saját elhatározásból történik meg. A szervezet 16 megyei, 3 tevékenységi tagozatból áll. A Magyar közigazgatási kar továbbá 3 szakmai bizottságból, az országos választmányból és az elnökségből tevődik össze. Az országos képviselőket titkos választás útján szokták kinevezni. A Magyar közigazgatási kar legfőbb szerve a Küldöttgyűlés.